Nagy Ferenc diakónus, Bakos Szabolcs III. éves és Karácsony Ervin Barnabás II. éves kispap a csíkszentsimoni plébánia életébe bekapcsolódva vettek részt a csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi búcsún.
Az alábbiakban Karácsony Ervin Barnabás II. éves kispap beszámolóját olvashatják.
A búcsút megelőző estén már megérkezünk Csíkszentsimonba, ahol a plébános úr, Varga János atya várt minket nagy-nagy szeretettel és örömmel. A búcsú napján kora hajnalban induló zarándokcsoporthoz mi is csatlakoztunk. Annak ellenére, hogy az idő kicsit esős volt, nagyon sokan indultunk gyalog a Hármashalom-oltár felé; a plébános szavaival élve „a korai vendég nem marad sokáig” – utalva az esőre –, így reménnyel vágtunk neki az útnak. Az emberek nagy szeretettel fogadtak be minket maguk közé, és mi is nagy örömmel töltöttük köztük a zarándokutat. Az úton velük közösen énekeltünk és imádkoztunk. Az idő is szépen kiderült, és sikerült a búcsús szentmisébe szépen, napsütéses időben belekapcsolódni. Este, miután visszaérkeztek a zarándokok, a plébánossal együtt fogadtuk őket a csíkszentsimoni plébániatemplom bejáratánál, majd hálát adtunk az aznapi kegyelmekért és a gondviselt megérkezésért a jó Istennek.
Pünkösdvasárnap és -hétfőn is ott voltunk Csíkszentsimonban, ahol részt vettünk a liturgikus cselekményeken, a szentmiséken, melyek keretében Nagy Ferenc diakónus prédikált az ottani híveknek mindkét nap.
A plébános úr minden mise végén megköszönte nekünk, hogy ott vagyunk, és egyúttal kifejezte köszönetét az elöljárók felé is, hogy idén hozzájuk, Csíkszentsimonba is küldtek kispapokat.
Nagy öröm volt az ott eltöltött idő, mert nagyon szép közösséget ismerhettünk meg, aktív ministráns gyermekeket, akik örömmel látják el szolgálatukat a szentmisén, megismerhettük a híveket, az egyháztanácstagokat és a plébániai munkatársakat. Ugyanakkor a papbácsi, János atya sok szép, régi emléket mesélt el nekünk, mely tanulság volt számunkra, valamint megerősítés hivatásunkra nézve: megéri ebben a zűrvaros világban az egyházat választani, az egyházban szolgálatot teljesíteni. Nem könnyű, de nagyon szép – ahogyan János atya is fogalmazott.
Hála és köszönet van a szívünkben mindenért a csíkszentsimoni közösségnek és a papbácsinak, Varga Jánosnak a vendégszeretetért, a gondoskodásért és a jószándékért, melyben részünk volt a pünkösdi hétvégén. Imáinkban mindig megemlékezünk az ottani hívekről és lelkipásztorukról!”
Fotók: SIS archívum
